A világ két oldala - avagy ahol minden Sci-fi vagy semmi nem az

A keddemet elnevezhetném hétfőnek. Osonok a kedvenc tárhelyemre, majd nézem a progit, hogy mi a szentséges gubanc lehet… Hamarosan a figyelmem a mellékvinyóra tévedt, ami - gondolom bosszúból - valamikor az elmúlt 24 órában elhalálozott. Mindenféle figyelmeztetés nélkül, ó hogy sírom én vissza a régi ABIT-os időimet. Még soha nem szívtam géppel annyit, mint ezzel, hol az alaplap, hol a memória, hol csak egy alig található kontakthiba, fura cpu halálok (pedig nem is húztam túl). Nincs még 3 hónapja, hogy ismételten gatyába ráztam a konfigot és kicsit tovább is tuningolódott a drága. Kapott többek között egy újabb vinyót is (brrrr…).  Hosszú éveken keresztül ellenálltam az új kornak és azt mondtam, hogy nem, az én gépemben 40 gigás vincsinél nagyobb nem lesz.  A csillagkapu, a TNG viszont legyőzött, meg még ugye jó pár minden… 200 gigás volt… Uszkve 160 gigányi adatot buktam, és nem mindenről van biztonsági másolat. Például az arabcuccomról, amit 2 hete tettem fel oda és töröltem a másik winchesterről, hogy legyen egy kis helye egy újabb proginak. Még mindig sikítani tudnék. Szóval tegnap este egy darabig még reménykedtem, hogy hátha csak viccelődik az az ablak, ami ártatlanul, de kitartóan azt kérdezgette, hogy ez a lemez még nincs megformálva, akarom-e esetleg most. Csak igen és nem válasz volt, amit nagyon nehezményezek, mert egészen másra gondoltam közben. Mielőtt még az elkeseredésem agyoncsapott volna, inkább kikapcsoltam az egészet és mély szomorúságomban DM-mel vígasztalódtam. Never let me down again, höhö. Reggelre sem változott a helyzet, hiába tudtam, hogy nem fog, azért reménykedtem benne. Elég lelombozó így most ez a szerda, ha valakinek van valami ötlete, hogy a Kürtön kívül mit próbálhatnék meg, az ne fogja vissza magát. Amíg megoldódik a dolog vagy belenyugszom az elmúlásba, jobb ha nem leszek a gép közelében túl sokat. Mivel jön egy hosszú hétvége, ezért azt hiszem alkalmas lesz egy nagyobb galaktikus körutazásra (a lipót mezőn leszek, ha még nem csukták be).  Mindegy, csak ne a gép körül kószáljak. Viszont hogy az út beleférjen, elképzelhető, hogy a csütörtöki programokat kicsit át kell szerveznem és némi csúszások várhatóak.

A drága kedves ABIT-os konfigomra gondolok. Olyan szép és aranyosan betonbiztos volt, hogy csak na. Néha elfüstölt egy-két tápegységet, de ezt elnéztem neki, mivel én is dohányzok. Ezt a mostani gépet viszont kezdem határozottan gyanakvással figyelni. Sztem direkt szivat. Hüpp.

This entry was posted on szerda, május 23rd, 2007 at 11:47 am and is filed under minden, IT. You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. You can leave a response, or trackback from your own site.