A világ két oldala - avagy ahol minden Sci-fi vagy semmi nem az

Busz-metró-vonat/villamos. Gombolatok. Általában az ember csak közlekedik és ritkán gondol bele abba, hogy min utazott öt éve és min utazik ma. Tegnap éjjel nézegettem a Combino villamost is először olyan szemmel, hogy nem az jutott róla eszembe, hogy de izgi, vajon eljut-e a következő állomásig vagy sem? Valahogy ez is megoldódott. Nem, egész békés és barátságos szemmel vizslattam a külvilágot és megállapítottam, hogy a Combino szép és már része a városnak. Jó, tudom, kicsit későn veszem észre. Praktikus, egyterű, hasznos és illik a városképhez, már ha Pesten lehet ilyesmiről beszélni, néha kicsit kusza nekem, hogy mit miért veszünk meg vagy építünk oda, ahova szerintem nem illik egyáltalán. De nem értek hozzá, így nem foglalkozom azzal túl sokat, hogy műemlék épületek között mi a fenét keres egy übermodern és nagyon fura geometriájú üvegépület. Viszont, ha lassan is, de néha már úgy érzi az ember, hogy elérünk Európába. A Teréz körút sem volt csupa szemét, szemmel láthatólag takarítottak rajta. Nem egyedül lepődtem meg ezen, tehát azért ez biztos nem annyira általános jelenség vagy eddig nem volt az. Egyszóval hirtelen ráeszméltem, hogy látni vélem a nyomait valahol egy csomó pénznek a városban. A Liszt Ferenc tér se így nézett még ki pár éve. Fura, sajnos a szkepticizmusom a cinizmusommal karöltve aludt, így csak olyan sablonos tiltakozások jutottak eszembe, hogy még van mit tanulnunk bőven, mert a Combinot nézve is a második gondolatom az volt, hogy oké-oké, de meddig lesz még ilyen szép? Pikk-pakk leamortizálja majd a város, azaz mi, ittlakók. Mint ahogy, ha lassan is, de a Siemens vonatokon is mutatkozik már a vandalizmus a Bp-Esztergomi részen. Pedig kár, mert azok is gyönyörű és kényelmes járgányok. Szeretném, ha egyszer elmondhatnánk magunkról, hogy tudunk úgy élni a városban és az országban is, hogy nem szedjük szét a rendbetett környezetünket fél perc alatt. Szurkolok a Combinóknak és a Siemens vonatoknak a túlélésért, mert megérdemlik. Az új buszokkal valahogy nem vagyok kibékülve, a klíma és a nagyjából elért akadálymentesítés kivételével szerintem alkalmatlanok egy kétmilliós városban a tömegszállításra. Mindegy, semmi sem lehet tökéletes és ettől él tovább az a tipikusan Budapestes fíling, ami mindig elkap, ha nem rohanok az utcán A pontból B-be és van időm nézelődni és csodálkozni kicsit. Szeretem ezt a várost. Egyedi és egyedien fura egyveleg az egész, valahol még a felfordult, lerobbant, depis részeit is szeretem - vagy csak megszoktam. Azért ma már talán nem annyira káros nyitott szemmel mászkálni, mint amikor ezzel a Rapülők foglalkozott. És amikor ez jutott eszembe, belegondoltam, hogy vajon mi lesz itt 15-20 év múlva? Ha most elvinnének az ufok, aztán visszahoznának ide 20 év múlva, egy rendezett, felújított, átépített, átszerkesztett, rendberakott városba (könyörgöm, már kész lesz a 0-ás körgyűrű… ah) - Felismerném még Budapestet? Túl a jellegzetes épületeken persze. Milyen lenne? Ha nem lenne kosz, mocsok mindenhol, ha nem lennének kéregetők, hontalanok, alkesz emberek és érdektelenséggel, közönyösséggel védekező embertömegek? Fura gondolat. Mert ennek az egésznek, amiben élünk csak egy része felújítási, építési, átalakítási és pénz kérdés, a felelősségteljes viselkedés viszont legalább ugyanilyen fontos lenne és ezt semmilyen EU-s pénzből nem lehet megvenni. Viszont biztosan van valamilyen összefüggés a kettő között és az egyik talán hozza magával a másikat.

Bár azt hiszem, hogy itt sok mindent csak drasztikus módszerekkel lehet elérni és csak azután, hogy a kellő feltételeket is megteremtettük hozzá. Úgy tizensok évvel ezelőtt anyu egy külföldi út után mesélte, hogy bizony vannak városok, ahol még egy csikk sincs az utcán eldobva (igaz, van kuka is tízlépésenként), ha pedig megpróbál valaki szemetelni, maguk a járókelők fogják körbe és hívják a bizonyos büntetőembert, aki büntet. 50 dollárra. Ez még kb. akkor volt, amikor ennyi volt az a bizonyos országból kivihető vicces összegkeret. A város meg Szingapúr. Most már sokkal durvább büntetések vannak arrafelé, de továbbra is hihetetlen rend van. Oké, ez sem kéne, hogy feltétlenül példaként lebegjen előttünk, mert ebből a mentalitásból kiindulva nem tudom, hogy az életük egyéb részei mennyire leszabályozottak - valószínűleg nagyon -, így ott sem laknék szívesen, de hogy környezetmegóvási szempontból hasznos ahogy csinálják, az tuti.

És ez az egész fenti kuszaság úgy jön ide, hogy átvizslattam az Index híreit és megakadt a szemem egy blogajánlón: MÁV. Megint Állunk Vazze. Társadalmi munka keretein belül egy csapat kért és kapott a nagytesó MÁV-tól egy 4 vagonból álló szerelvényt szombatra, amit kedvükre kitakaríthatnak. Ők ugyanis hisznek abban, amiben én is, hogy a takarítás nem csak pénzkérdés és lehetnének tisztábbak a vonatok - és ha a MÁV kicsit jobban erőlködne, a magyar vonatokon sem lenne olyan tragikus a helyzet. Erősen elgondolkoztam rajta, hogy elkísérem őket, de nem tudom bírná-e a gyomrom. Láttam már vonatot…

http://megintallunkvazze.blog.hu/2007/07/11/retekkommando_apdet

Viszont biztosan nagy médiavisszhangja lesz, tehát ha élőben nem is, de a tévéből biztos megtudom mire jutottak. Nekik is szurkolok.

This entry was posted on csütörtök, július 12th, 2007 at 12:24 pm and is filed under Kategória. You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. You can leave a response, or trackback from your own site.