A világ két oldala - avagy ahol minden Sci-fi vagy semmi nem az

Ennyi idejük van arra a buddhista szerzeteseknek (beleértve a Dalai Lámát is), hogy szabad akaratukon túl még legálisan is születhessenek újjá Tibetben. Utána engedélyre lesz szükségük.

http://hvg.hu/vilag/20070829_tendzin_gyaco_reinkarnacio_tilalom.aspx

“Szeptembertől tilos Kínában a tibeti buddhista szerzeteseknek újjászületniük a kormány előzetes engedélye nélkül…” - mondja az alcím

Összeráncoltam a szemöldököm kissé, több dolog miatt is. Ad1: a fotónál belinkelve, hogy az AP-től származik. A cikk alatt viszont nincs hivatkozás. A cikk pontatlan, vagy legalábbis nem teljes, mert ugye azt sugallja, hogy az újjászületés lesz tilos, pedig nem egészen erről van szó. A kínai kormányzat 1950 óta próbálja sikertelenül totális irányítás alá vonni Tibetet, ahol a legfőbb politikai és vallási (bár a buddhizmus szerintem nem is vallás) vezetőként még mindig a Dalai Láma az elismert. Ezen akarnak változtatni, de nem a reinkarnáció lesz tilos, azt nem is lehet megtiltani… A hvg már megint szerzett nálam egy rossz pontot. Remélem az utolsót.

De ne szaladjunk ennyire előre. Mi az a dalai láma, mi az az újjászületés és miért is olyan fontos ez?

A dalai láma a tibeti buddhizmus központi alakja, reinkarnációit 1391-től követik nyomon. A dalai lámák a hit szerint az együttérzés megtestesülései, olyan, már megvilágosodott lények, akik a saját nirvánájukat elhalasztva az újjászületést választották azért, hogy az emberiséget szolgálják. A Dalai Láma halálát követően a szerzetesek keresésbe kezdenek egy kis gyermek, a láma reinkarnációja, avagy a yangsi (yang srid) után. A reinkarnáció fő jelének azt tartják, ha felismeri a megelőző dalai láma személyes tárgyait, de a gyermeknek számos egyéb teszten kell átesnie. A reinkarnáció keresése több évet vehet igénybe és kritikus, hogy minél hamarabb megtalálják az újjászületett lámát, mivel hitük szerint kisgyermekként emlékszik legjobban előző életére. Az azonosítás után a reinkarnációt ezután Lhasa-ba viszik, hogy a többi láma tanítsa. A dalai láma halála és újjászületése, illetve beiktatása közötti időszakban Tibetet egy régens (aki szintén egy tulku, újjászületett) vezeti.

Egy régi jóslat szerint a Dalai Láma újjászületései a 13. inkarnációval végetértek volna, de annak idején az állami jós váltig állította, hogy ez nem így történt, a 13. Dalai Láma újjászületett észak-keleten, egy kínai tartományban, mert újjá kellett születnie, a küldetése nem ért véget. El is kezdték keresni és meg is találták Amdo tartomány Csinghaj részén. Sokan nem örültek ennek a jóslatnak, mert már a 30-as években is nagyon nehéz feladatnak bizonyult a kínai vezetéssel bármiféle együttműködés.

A 14. Dalai Láma, Tendzin Gjaco, 1935. június 6.-án született egy olyan kínai tartományban, ahol a kormányzó muzulmán volt. 18 hónapig tartó huzavona után és hatalmas váltságdíj fejében engedték csak át a gyermeket Tibetnek, aki négy évesen esett át a beavatási ceremónián, ami után már hivatalosan is őt illette meg a Dalai Láma megtisztelő címe. A buddhisták megtalálását és létezését is annak köszönhetik, hogy a kínai vezetés annak idején még nem tudott beleszólni a kiválasztás folyamatába és megakadályozni sem tudta, csak késleltetni a gyermek átadását Tibetnek. 1949-ben kikiáltották a Kínai Népköztársaságot és ezzel a szimpla ténnyel Tibet sorsa megpecsételődött, Maonak kellett Tibet. 1950-ben, megérezve a veszélyt az akkor még csak 15 éves Tendzin Gjacot hivatalosan is beiktatták a hatalomba, 1951. márciusában Kína elfoglalta Tibetet. Az ország hiába kért segítséget szuverenitásának megőrzéséhez, senki sem segített. Nagy kérdés volt az is, hogy mi lesz a dalai láma sorsa, akit ugye a kínaiak inkább láttak volna holtan, mint élve. Menekülnie kellett volna, de nem akarta elhagyni az országot. Egészen odáig elment, hogy, ha nehezen is, de elfogadta a kínai népköztársaság fennhatóságát. Többször találkozott Maoval is, akiről egész jó véleménnyel volt egy ideig, mert úgy gondolta, hogy Mao tiszteletben fogja tartani, hogy ő csak békét szeretne, az országnak, az embereknek, alapvető emberi jogokat és annyit kér, hogy ne irtsák ki őket a beolvasztás jegyében, ne üldözzék a vallást. Aztán 1959-ben felröppentek olyan hírek, miszerint a kínai hatalom a dalai láma halálát akarja, nem volt többé biztonságban Tibetben. Több tízezezer tibetivel együtt Indiába, Dharamsalába menekült vezetői és a tibetiek kérésére, ahol az indiai miniszterelnök támogatását és védelmét élvezi. Jelenleg is ott él.

2007. szeptember 1-jei dátummal a kínai hatóságok engedélyhez kötik a reinkarnálódott buddhista szerzetesek, a tulkuk (legfőképp a Dalai Láma) keresését az országban. Ugyanis a tulkuk befolyása még mindig nagyon erős a himalájai térségben. Tendzin Gjaco 72 éves, így sem nem meglepő, sem nem véletlen ennek a törvénynek a létrejötte sajnos. Tendzin Gjaco azt mondja nem fog újjászületni sem Tibetben, sem Kínában, mindaddig nem, amíg a kínai vezetés üldözi a tibetieket, a tibeti buddhizmust. Ez egy újabb fejezet egy ország erőszakos elnyomásának történetében.

A Dalai Láma honlapján megkérdezték arról, hogy ő lesz-e az utolsó, gondolom utalásként hivatkozva a régi jóslatra, miszerint a dalai lámák sora a 13. inkarnációval végetér. Logikus kérdés ezek után, hogy a 14. az utolsó lesz-e esetleg. Hadd ne fordítsam le a válaszát, mert nem hiszem, hogy szükséges, viszont elgondolkoztató. Nekem legalábbis igen. Nem vagyok buddhista pedig, egyszerűen csak tisztelem őket az értékeikért, logikájukért, az egyensúlyra való törekvéseikért és egyszerűségükért.

“Whether the institution of the Dalai Lama remains or not depends entirely on the wishes of the Tibetan people. It is for them to decide. I made this clear as early as in 1969. Even in 1963, after four years in exile, we made a draft constitution for a future Tibet which is based on the democratic system. The constitution clearly mentions that the power of the Dalai Lama can be removed by a two-thirds majority vote of the members of the Assembly. At the present moment, the Dalai Lama’s institution is useful to the Tibetan culture and the Tibetan people. Thus, if I were to die today, I think the Tibetan people would choose to have another Dalai Lama. In the future, if the Dalai Lama’s institution is no longer relevant or useful and our present situation changes, then the Dalai Lama’s institution will cease to exist.Personally, I feel the institution of the Dalai Lama has served its purpose. More recently, since 2001 we now have a democratically elected head of our administration, the Kalon Tripa. The Kalon Tripa runs the daily affairs of our administration and is in charge of our political establishment. Half jokingly and half seriously, I state that I am now in semi-retirement.”

http://www.dalailama.com/page.54.htm
http://www.valtozovilag.hu/t365/tux0310.htm

This entry was posted on szerda, augusztus 29th, 2007 at 6:37 pm and is filed under Vallás. You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. You can leave a response, or trackback from your own site.