Szerinted mik a trendek a 21. század SF-jében?
Egyáltalán szerinted van olyan a sci-fiben, hogy trend?
A világ két oldala - avagy ahol minden Sci-fi vagy semmi nem az
Just another SFblogs.net weblog
Egyáltalán szerinted van olyan a sci-fiben, hogy trend?
április 24th, 2008 at 3:36 pm
Micsoda felháborítóan kommentvadász posztok ezek!?
8 év után még nehéz lenne trendről beszélni.
április 24th, 2008 at 4:37 pm
Milyen érdekes! Pont a napokban hazafelé sétálva valami hasonlón gondolkodtam. Mégpedig azon, hogy vajon bejön-e a köztudatba mostanában elégséges olyan tudományos vagy technikai elmélet, újítás, amely elégséges ahhoz, hogy kellő inspirációt adjon az sf íróknak, hogy ne kelljen visszanyúlni és újból meg újból a régi kliséket toldozgatva-foltozgatva, újragombolva a kabátot, alkotniuk. Sajnos nem láttam olyan rózsásnak a helyzetet ez ügyben..
Szerintem igen, vannak trendek. Olyasmik, amik éppen akkor a tudomány és technológia határterületeit jelentik. Verne pl repülő szerkezetekről, tenegeralattjárókról,ágyúlövedékes Holdutazásról írt, mert akkor a gépek forradalma volt előtérben. A 20-30 és még a 40-es évek az űrutazásról, az idegen bolygókról szólt, hiszen akkoriban alapozódott meg a rakétatechnika, és akkoriban kuattaták fel a Naprendszer külső területeit a csillagászok.
Az 50-es 60-as és részben a 70-es évek az idegen lények jegyében zajlottak, hiszen akkoriban dúlt az “UFO” láz. A késő 70-es, a 80-as évek és részben a 90-es évek egyrészt az űroperákról (is) szóltak, másrészt képbe került a számítógép, mint sf forrásanyag, a kibertér, a kibernetika, a beültetések, a mesterséges intelligencia, stb.
A nagy társadalmi fordulópontok környékén pedig megszaporodtak a “társadalmi” témákat bolygató sci-fi-k.
Persze minden korban voltak ilyenek is meg olyanok is….főleg az újabb időkben nyúlnak vissza szívesen régenni témákhoz, de szvsz, ha nagyon figyelünk, látható némi trend.
De a XXI. századéról még nem tudok semmit….egy kicsit olyan “útkeresőnek” tartom a mostani időszakot. Jó lenne,ha lenne a láthatáron valami nagyobb technológiai/tudományos/társadalmi áttörés, ami meglódíthatná a fantáziát. De sajnos nem látok ilyen. Ha csak a III. világháborút nem veszem annak….illetve talán egy van mégis. A Föld lepusztítása, a globális katasztrófajelenségek, a felmelegedés, és hasonlók. Ezek mostanában kedvelt(ebb) témák, mint voltak valaha is…talán nem véletlenül?
április 24th, 2008 at 9:06 pm
remélem, hogy sikerül valami újat kiötleni a sf íróknak, amitől padlót fogunk
április 24th, 2008 at 9:51 pm
Tündérekkel kúrós.
április 24th, 2008 at 11:10 pm
Chelloveck!
Sezlony: én szóltam előre, hogy kíváncsiskodó szekciót nyitok itten és az ugye abból áll, hogy kíváncsiskodok. Ti meg ha válaszoltok, akkor például jól megtudhatjuk, hogy többek között Te, mint sf író, milyen trendeket látsz kibontakozni abban az időszeletben, amiben életed nagy részében alkotni fogsz. (És szerintem nem a 8 év határozza meg a trendeket, azok vizsgálatához a 30-as évekig is vissza lehet gondolni.)
És azért ezt kérdeztem, mert ezen töprengtem a napokban, hogy mi vár ránk vajon és Norris zárómondatához jutottam én is, hogy tán nem véletlen, hogy ez a kvázi legfiatalabb irodalmi jelenség kötődik és igazodik a legrugalmasabban a folyton változó világhoz. Mert a 30-as, 40-es évek űrutazásos történeteit ma már csak azért olvassuk el, mert klasszikus, nem azért mert most csodálkoztunk rá először, hogy húha, ki lehetne menni az űrbe és az milyen izgi és jó lesz! Hiszen azt is pontosan tudjuk, hogy a fasorban sincs még meg az a technológia nekünk, amivel az űr lenne az első megoldás a problémáinkra (biztos rosszul emlékszem, de például a Keringés mintha ugyanezt a gondolatmenetet követte volna
). Anno a 19. század végi, 20. század eleji, nagymérvű technológiai fejlődés teremtette meg a ma ismert sci-fit, és ennek a kettőnek a szimbiózisa szerintem továbbra is az, ami a trendeket adja. Ergo szerintem vannak trendek és az sf vagy hűen leköveti vagy megpróbálja előre jelezni a tudomány fejlődésének irányait, legyen az akár társadalom-, műszaki- vagy természettudományos irányú. Az 1920-as, 30-as évek óta csupán annyit változott a világ, hogy teljesen más lett.
Ha létezne olyan, hogy időkapu és valaki azon keresztül 1910-ből 2008-ba kerülne, legjobb esetben is minimum idegösszeomlást kapna, de szerintem a katatónia se lenne meglepő reakció arra a sokkhatásra, ami érné. Aztán mennyi telt el, 100 év se? Tudom, amit most mondtam, az közhely. Nekünk. De hogy mi lesz 100 év múlva, az már a mi szempontunkból nem az. Minimum duplán nem mindegy, hiszen egyre gyorsabban és gyorsabban fejlődik a világ - már-már olyannyira, hogy állónak/állandónak tűnik, de legalábbis lelassultnak, de ez csak a látszat. Csak annyi történt, hogy mi már jobban aklimatizálódtunk a változáshoz magához.
Mához 100 év múlva már nem fogok élni, legalábbis a tudomány mai állása szerint nem valószínű, de ez a ráció és lehetőség a 21. században folyamatosan nőni fog, mármint annak a valószínűsége, hogy megérhetem-e VALAMILYEN formában 2108-at. Hiszen nanotechnológia, őssejtek, satöbbik, a biológia nagy úr lesz az elkövetkezendő évszázadban csakúgy, mint ahogy fontos szerepe lesz az ember fizikai tűréshatárainak feltérképezése a technológiai szingularitás fényében, de azt se tartom kizártnak, hogy a homo sapiens sapiens utáni “ember” is megjelenik az előttünk álló évszázadban. És a sci-fi ezt fogja lekövetni szerintem, időnként szépen előre gondolkozva, hogy mi is lenne, ha…
április 25th, 2008 at 5:44 am
sayed: ja, hogy mik lesznek a trendek a 21. sz. sf-jében? :szőrszálakat hasogat sokfelé:
Ugyanazt saccolom, amit Te. Biotechnológia, az IT tovább gyorsuló fejlődése, és a kettő összeolvadása. Van azonban egy kételyem is: mindhárom kérdés már a múlt század végétől ott van az sf-ben. Azaz a nagy morális kérdéseit már kivesézték az írók. Mi marad a jövő évtizedekre? Talán csak a kisebb lépték feltárása, azaz konkrétabb technológiai eredmények hatásainak körüljárása, ami megint csak nem forradalom, hanem evolúció, kicsit messzebbről nézve meg ismét csak szöszmötölés.
április 25th, 2008 at 7:38 am
Csellovek kollega, a tunderekkel kuros irodalom Nagyasszonya L.K Hamilton most ertetlenul nezne rad
minden regenyeben tunderekkel, verfarkasokkal, vampirokkal kurnak fohosnoi, mostanaban kifejezetten kedveli a fohosnot egyszerre megkuro vampir, verfarkas, vertigris kombokat 
Egyebkent en tamogatnam a homoerotikus (gay/les) torteneteket is, mar evek otaq gondolkodom egy torteneten amiben egy heteroszexualis par urhajotorest szenved egy olyan bolygon, ahol mesterseges megtermekenyiotes van es a heteroszexualitas van kikozositve, sot egyenesen buntetve. A tortenet a noi es ferfi bortonben jatszodna ahol a 2 fohos kulon kulon ismerkedne meg a homoszexualitassal es termeszetesen minden erejukkel megprobalnanak ellenalni az atnevelesnek, es megorizni szerelmuket
április 25th, 2008 at 7:45 am
Ja at kihagytem, hogy a mu cime Eccer Homo! lesz
április 25th, 2008 at 8:40 am
Hajnalban felébredtem, főztem magamnak egy teát, és ráértem gondolkozni, ahogy abbahagyta a gondolkodó szervem a fájást.
Szerintem ez a téma még nincs kellőképpen kivesézve:
“Kezdetben volt az ige, és az ige istennél volt, és isten volt az ige. Minden általa lett, és nélküle semmi sem lett. Benne volt az élet…”
tehát a semmiből valami teremtése, pusztán a szavak által.
április 25th, 2008 at 8:46 am
Eric Frank Russel Az egyetlen megoldás c. novellája ezt a témát dolgozza fel.
április 25th, 2008 at 8:55 am
Bónuszkérdés: Melyik sci fi műből idéztem a következő részletet:
“Sásákák jönnek ki a füstből a földre és olyan erejük van, mint a skorpiónak.
…Parancsot kaptak hogy ne bántsák a földön a növényeket, hanem azokat az embereket, kiknek homlokán nincs ott a pecsét. Ne öljék meg őket, hanem kinozzák, és kinjuk olyan legyen, mint a skorpió marása. Az emberek keresik a halált, de nem tudnak meghalni. A sáskák alakja a harcra feldiszitett lovakéhoz hasonló, fekükön korona, arcuk ember arca, hosszú hajuk van, és éles fogaik.Páncéljuk olyan mint a vaspáncél, szárnyaik zúgása mint a sok lovas hadiszekér harcba rohan. Farkuk is van, skorpióéhoz hasonlatosan, volt fullánkjuk, és a farkukban volt az erejük, hogy az embereket öt hónapon keresztül gyötörjék. Királyuk az alvilág angyala volt,
… Apollüón vagyis Pusztitó nevet viseli.
április 25th, 2008 at 9:08 am
Jelenések Könyve? Nem emlékszem a faszi nevére, aki írta…
április 25th, 2008 at 9:15 am
Olvastad te is? Haláli jó sci fi! Szerintem onnan mazsolázott még egy néhány szerző szereplőket és helyzeteket magának az írásaihoz.
április 25th, 2008 at 10:31 am
Brod:
Érdekes ötlet. Hú…egyszer olvastam egy regényt, az volt a címe, - ha jól emlékszem -, hogy “Mindörökké Háború”, és talán Heinlein írta, amiben a főhős katona utazgat az űrben csatáról-csatára, és a relativitás miatti időeltolódás végett a Földön közben évszázadok telnek el, neki pedig csak évek. Egy alkalommal visszatér a Földre, ahol éppen az a trend, hogy mindenki drogos (a fű legális és a kormány osztja szét), és a homosexualitás a bevett forma. Na, nem is sokáig találja benne meg a helyét, így megy is tovább egy újabb háborúba… 
Illetve a másik kedvencem ebben a témában az “E kettő kell neki” című novella Theodore Sturgeon-tól. Az nagyon üt.