Dicsek Sam
Sűrűn szoktam mondani, hogy pár száz évvel ezelőtt engem tuti máglyán égettek volna el (de az is lehet, hogy valamelyik előző életemben tényleg megpörköltek, hogy ennyire rögzült ez a fejemben). Többek között ma már aztán tényleg magyarázkodhatok odabent, hogy nem is vagyok boszorkány, csak egy ínhüvelygyulladásos dzsinn. (McDonald novellája nem megy ki a fejemből)
Történt ugyanis, hogy tegnap céges buli volt, tombolával. Reggelig még az se volt biztos, hogy megyek, főleg mivel szerdán akartam jegyet venni, de nem volt a csajoknál. Meg is sértődtem, hogy micsoda dolog ez, hogy 1 nappal az esemény előtt már nincs a szervezőknél jegy. No de mindegy, tegnap ebédnél Móni szólt, hogy ja, képzeljem, teljesült a kívánságom, van nála jegy, meg tombola is. Eh, mondom… tombola, minek az. De aztán azt mondták, jók a nyeremények. Kértem egy gyors listát és meg is akadt a fülem a fődíjon. Elmélázva megjegyeztem, hogy akkor visszakísérem a helyére és veszek tombolát, mert az a fődíj az enyém lesz.
Persze több részletben húzták, én meg az utolsónál már itthon készültem húzni a lóbőrt, amikor is jött egy sms Mónitól. Basszus, megnyerted a …! Hát igen. Az volt a fura, hogy meg sem lepődtem. Én tudtam, hogy meg fogom nyerni, valahogy éreztem. De az is lehet, hogy csak ügyesen adtam le a rendelésemet az univerzumnak, egyes tanok szerint az is működőképes dolog. De száz szónak is egy a vége: enyém lett a fődíj! Yess. És ma ebédnél gyanítom azt fogom hallgatni, hogy mikor indítok tanfolyamot. De már tudom rá a választ: még van egy függő rendelésem, majd ha az is bejött.
És erről most eszembe jut, hogy valószínűleg most kaptam meg egy gyermekkori tombolafődíj kompenzálását. Még általános iskolás voltam, amikor egy farsangi bulin tombola volt. Nem akartam venni, de kötelező volt. Aztán nem akartam elmenni, de muszáj volt, mert nem voltam beteg és mert az osztálytársaim feltétel nélkül hittek bennem, valamint átjöttek hozzánk, hogy visznek. Én ugyanis azért nem akartam elmenni, mert tudtam, hogy én fogom megnyerni a fődíjat, ami egy dobos torta volt. Én meg egy 48 kilós, már akkor is közel 170 centis valaki, aki bármikor futkosott 5-10 km-t, de a dobos torta nagyon nem volt a világom. Kértem őket, hadd maradjak, hadd húzzák ki a távollétemben azt a tortát másnak, mire megkaptam, hogy cseppet se aggódjak, van itt 2*8 osztály, az a lényeg, hogy csak nyerjem meg szépen, hogy a mi osztályunkhoz kerüljön, aztán majd ők megeszik, nekem nem kell. Hát így is lett. Emlékszem, azért meglepődtek, amikor valóban enyém lett a torta. És azon is, hogy tényleg az osztály kapta meg végül és én nem is ettem belőle.
Most pedig úgy fest megkaptam a kompenzációt (azóta nem is tomboláztam, tényleg.. Jé). Ül valaki odafennt egy hosszú asztalnál, aki emlékezett arra, hogy egyszer ugyan megkaptam a nekem kijáró tombola fődíjat, de lemondtam róla? És azóta arra várt, hogy újra tombolázzak, hogy olyasmit nyerhessek, aminek tényleg tudok örülni és még én is fogom hasznát venni? Néha azt kell higyjem, hogy ez valóban így működik. Nem fura?
május 23rd, 2008 at 9:10 am
Nem boszorkány vagy, csak prekog. Szerintem jelentkezz a rendősrségnél, biztos remek állást csinálnának neked.
május 23rd, 2008 at 9:20 am
Wow, tényleg! De azért azt nem szeretném, ha bedrótoznának, aztán egy vizesblokkban tartanának bezárva az idők végezetéig.
május 23rd, 2008 at 9:28 am
Sayed!

Mit szólnál ha magammal vinnélek Vegasba júliusban a WSOP póker világbajnokság főversenyére??
Fizetem kettőnk beugróját és addig még megtanítalak pókerezni. Neked más dolgod nincs is, mint behúzni az első helyet, vagy beszurkolni nekem.
A nyereményt elfelezzük, és utána az egész sfportalos társaságot elvisszük nyaralni mondjuk a Spanyol tengerpartra két hétre. Esetleg abban is benne vagyok, hogy megvegyük a trombit Sfportal székháznak. (tavaly 8 millió dollár volt az első hely)
Na mit szósz????
május 23rd, 2008 at 10:12 am
Gumipók!
Azt mondanám, hogy simán, Vegasban még nem voltam úgyse. Egyik bnőmnél üzemelek egyébként szerencsemalacként (röf-röf), állítólag eddig amikor elkísértem a postára feladni a lottóját, mindig nyert valamit. Mondjuk a lottóötös neki se jött össze, szóval garancialevelet nem adok a WSOP győzelemről.
És még pókerezni is tudok, képzeld, simát is és a Texxxas Hol’emet is. Szeretem is, csak rendes IT-sként (mert szerintem a mi fajtánk valahol mind szenvedélybeteg) igyekszem távoltartani magam a végletektől, így játékteremnek a környékére se megyek. Persze ha charity, azaz másnak kell szerencsét hozni, az más kérdés.
De cserében ha megnyered, tényleg menjünk el két hétre csapatostul Spanyolországba, vegyük meg ne csak a Trombit, de a szomszédos pizzériát is - hogy kirúghassuk azt az alkesz, szintetizátoros “zongoristát”, akinek már kívülről fújjuk a teljes repertoárját.
OFF:
Ezt itt valaki megmagyarázná? Mi baja a WordPressnek a Te(x)as szóval?
“Sorry, your comment has been rejected because it contains one or more of the following words: te xas.
Please try posting your comment again, but without these words. “
május 23rd, 2008 at 10:22 am
Én ugyanígy jártam a P(o)ker szóval. Ez a Wordpress úgylátszik szerencsejátékellenes verzió.
Jólvan, a részleteket majd megbeszéljük
Szóval tudol pókerezni…hmmm…hasznos információ
május 23rd, 2008 at 10:28 am
Én egyszer egy Átjáró napon tíz tombolával nyolcszor nyertem. A végén meg akartak lincselni… Gyűlölő tekintetektől kísérve csomagoltam össze a díjakat. Annyira rosszul még soha nem éreztem magam.
május 23rd, 2008 at 10:34 am
Tricia, mélyen át tudom érezni a helyzeted. Mire valóban ki kellett mennem a nyavalyás tortáért az emelvényre, én már utáltam az egész világot, mert napok óta az a jelenet kísértett, és ezer évig tartott odaérni és átvenni minden lázálmomban. Már csak ezért sem voltam hajlandó megkóstolni sem.
május 23rd, 2008 at 12:02 pm
Fú, most lesz leszek a főgonosz, de azt nem lehetne megtudni, mi ez a nyeremény?
május 23rd, 2008 at 12:02 pm
Egy kis javítás: én leszek.
május 23rd, 2008 at 12:50 pm
Tehát az életünkben hozott rossz döntések a jövőben orvosoltatnak?
Megnyugtató.
Üdv: Eszter
május 23rd, 2008 at 1:10 pm
Eszter,
Ez hit kérdése, de a világegyetemben minden a kiegyenlítődés felé tart, szóval igen. Szerintem egyszer mindenkinek megadatik az is, hogy a rossz döntéseiből jó legyen (persze ehhez legalább észre kell tudni venni a lehetőséget).
Nita
az egyetlen igazi kis kíváncsi. Ebből is látszik, hogy ízig-vérig csaj vagy
(egy éjszaka 2 fő részére a Corinthia Grand Hotel Royalba - kedvenc szállodám - félpanzióval)
május 23rd, 2008 at 1:15 pm
És a spajukba is érvényes belépő persze - az egyik legszebb fürdő az övék a városban. Nem. A legszebb, én legalábbis padlót fogtam, amikor megláttam.
május 23rd, 2008 at 1:33 pm
Hű, egy társasutazás a napfényes Budapestre! Tök jó lesz majd, amikor leszállsz a 6-os villamosról és bemasírozol a Corinthiába.
május 23rd, 2008 at 1:38 pm
Nita: Ha kérdésed nekem szólt, egyszer elmesélem egy közös sörözés keretében.
Sayed: Ettől függetlenül vasárnap egy rendezvényen egyetlen tombolát vettem és azzal is nyertem. Én már csak ilyen vagyok. (Hogy ez panaszkodás vagy dicsekedés… hááát.
)
május 23rd, 2008 at 1:42 pm
Adeptus, Te ezt nem érted, én úgy látom.
A múltkor voltam szállodabejáráson az említett intézményben. Na azóta szeretnék egy éjszakát kapni náluk. Mondjuk ez nálam a rendezvényszervezésből jövő szakmai ártalom. Szeretem a szállodákat. Majd este jól kifejtem Neked, hogy miért is lesz ez nagyon jó, ok?
május 23rd, 2008 at 2:24 pm
Biztos jó hely a Corinthia, nem vitatom, de még jobb lenne, ha tartozna hozzá egy napfényes tengerpart is. A villamosos példát meg csak a képsor abszurditása miatt vetettem fel. De azértsd csak fejts ki nyugodtan!
május 23rd, 2008 at 2:30 pm
Tricia: Igazából sayednak szólt, de téged is kifaggatlak majd!
Ja, én tombolán kétszer nyertem, egyszer a suliban, egyszer meg az állatkertben.
május 23rd, 2008 at 3:29 pm
“De azértsd csak fejts ki nyugodtan!”
Nem fejtelek!
Élni tudni kell és ne azt nézzük mit nem kapunk meg egy ilyen lehetőségtől, hanem azt, hogy mit igen. Spec amire én gondolok, ahhoz tök felesleges a tengerpart. Úgyse látnám.
május 23rd, 2008 at 3:44 pm
Ott volt az a “d” is mindjárt az “azért” és a teljesen felesleges “s” után.
Nem tűnik fel, hogy éppen sárgulok az irigységtől?
május 23rd, 2008 at 3:54 pm
Jóvanna, kihagyhatatlan poén volt, lássuk be.
És nem, tényleg nem tűnt fel, hogy te sárgulsz, épp ellenkezőleg.
május 23rd, 2008 at 3:55 pm
Nita, Te mit nyertél tombolán?
És Te Tricia, listázzátok már be ide ti is. (csak ne legyen köztük dobos torta, ok?)
május 23rd, 2008 at 4:07 pm
Állatkertben Bumm! rágógumitabletta ajándékcsomagot (kicsi voltam, ezt választottam a Ferrero Rocher csomag helyett
), a suliban meg egy mesekönyvet meg még valamit, arra már nem emlékszem.
május 23rd, 2008 at 5:09 pm
Húha, ez már generációs különbség lesz. A Ferrero Rochert még értem, de a Bumm! rágóhoz sztem nem volt szerencsém soha… Öreg Sam is…
május 24th, 2008 at 7:48 pm
Az én nagy tombolanyerésem bővebb kifejtést érdemel, majd talán egy önálló bejegyzésben.
május 25th, 2008 at 12:28 am
Sayed: Bár mostmár elmeséltem élőben, de nagyrészt sf könyveket, polót, baseballsapkát… Nagy részét szétosztottam a barátaim között, akik nem nyertek a tombolán.
Legutóbb pedig pontosan egy hete nyertem tombolán a képregény fesztiválon… Mi mást, mint képregényt?