XP-re váltottam. Nemrégiben sikerült bekapnom a tűzfalam és vírusirtóm ellenére egy olyan, vélhetően trójai kedvességet, ami úgy vágta haza a gépemet, hogy még mindig sírok, ha eszembe jut. Megtaláltam a nyomait, de jaj, mire megtaláltam, már valószínűleg rég bemásolta magát jól a registrybe, nem tudtam helyreállítani a konfigot. Akasztják a hóhért alapon természetesen nem volt biztonsági mentésem a rendszerről, csökkentett mód alatt meg ugye nincs net (illetve van olyan mód is, de úgy már nem hagyta futni a gépet) és nincs cd írás sem, így annyit tudtam elérni, hála az usb portoknak, hogy egy 4 gigás memory stick segítségével lementettem azon adataimat, amik valóban fontosak voltak. Ez meglepően kevés volt ahhoz képest, hogy 200 gigányi adatnak mondtam végül búcsút. 2 nap kínlódás után beláttam, hogy sajnos újra kell húznom az egész gépet és le kell formáznom a vinyókat. És itt eltöprengtem, hogy akkor most mit is tegyek. Eddig 2000-et használtam, nem volt jó és nem szerettem különösebben, de már megszoktam, tudtam kezelni - és nem vagyok a híve a folyamatos gépújrahúzásoknak. Egyrészt, mert macera, másrészt mert hiszem, hogy ha és amíg valami működik, addig az ember ne nyúljon hozzá. Viszont ha már muszáj, akkor fel kell égetni minden hidat, így egy mély sóhajtás kíséretében beszereztem egy XP-t, és nagy nehezen rávettem magam, hogy haladjak a korral és fel is tegyem. 1 hétig tartott rábeszélni magamat, mert hiába dícsérnek nekem valamit, a puding próbája az evés. Természettől fogva gyanúperbe fogok minden újabb és újabb windows oprendszert, mert tudom, hogy én fizetem meg az árát a fejlesztéseknek, amikben tény, hogy van sok jó dolog, de valahogy mindig maradnak nagy hátrányok is egyben. És ez alól sajnos az XP se kivétel. (kövezzenek meg, a kedvenc oprendszerem a Win98SE volt. Öt évig tudtam használni összeomlás nélkül, pedig akkoriban még szinte minden nap valami új játékot telepítettem fel rá - és előfordult még olyan is, hogy PC World CD-ről, márpedig az akkoriban minősítetten veszélyes ipar volt ám.)
Van 3 darab merevlemez a gépemben, sorrendben egy 9 gigás, ami elég régi, már vagy 6 éves és egy éve kihúztam, egy 40 gigás és egy 400-as. A kicsit azért tartottam meg, mert úgy véltem, hogy amikor újrahúzom a gépet, ideális lesz arra, hogy ide tegyem az oprendszert, fizikailag és logikailag is távol azon partícióktól, ahova úgyis mindenféle rendszert összeomlató cuccokat fogok felhalmozni idővel. Azaz programokat, mert a microsoft valahogy a büdös életben se fog már összehozni egy olyan oprendszert, ami ne borulna ki idővel attól, hogy - uram bocsá’ - programokat telepít rá az ember. Végül azonban mégsem tettem rendszerlemezzé a régi vinyót. Egyrészt, mert lassú (nem sata-s), másrészt egy hat éves vinyót ilyen feladatra állítani azért már mégiscsak hazárdjáték. Ha már megújulok, úgy döntöttem tőle megszabadulok. Majd ha lesz kedvem turkálni a házban, kiszedem és elteszem emlékbe. Van egy szekrényem, amiben egy rakás alkatrész és kábel van. Persze sosem olyasmi, amit használni tudnék, amikor keresek valamit. Nem tudom miért nem szórom ki őket a fenébe.
Na szóval, nagyon örültem pl. annak, hogy végre a nagy vinyóm teljes mértékben használható lesz (a 2000 csak 130 gigát tudott kezelni belőle, többet az istennek nem akart látni), ezért cserében a 40 gigás vinyót megkapta az oprendszer. A nagyot szétszedtem két partícióra, amiből az egyik - most még legalábbis így gondolom - biztonsági célokat fog szolgálni. A telepítéssel nem volt semmi bajom és őszintén meglepődtem például azon, hogy nem kellett sem a router beállításokkal, sem a nettel szarakodnom külön, azonnal volt netem. A 21. században éreztem magam ettől, amíg nem kapcsoltam be a torrentet, de erről majd később.
Szép új internet explorerem is van, ugyan sosem érdekelt különösebben, hogy a legújabbat használjam, de hát fogom tudni élvezni az RSS előnyeit is legalább. Kis bónusz a fáradozásaimért.
DE. Merthogy, mint említettem, a windows olyasmi, ami lehet szép és jó, de a Win98SE óta sosem ért itt nekem véget a mondat. Új hangfalakat kell vennem, mert a régi persze nem működik az XP-vel. Úgy tűnik, hogy a windows codec kezelése nemhogy nem javult, hanem tovább romlott az egyes fejlesztésekkel. Ezt nem minősítem tovább mindaddig, amíg a hangfal-hangkártya kérdést meg nem oldottam, mert lehet, hogy csak ennyi a baja. Az viszont tény, hogy egy büdös darab mp3-at és avit se tud lejátszani momentán és ez elég bosszantó egy otthoni, szinte kizárólagosan böngészésre, zenehallgatásra és filmnézegetésre használt számítógép esetén. De nem gond, megoldom. És amikor megoldottam, képes leszek arra, amire a 2000-rel nem, nevezetesen, hogy az ipod nanommal kommunikációra bírjam az asztali gépem. Csak előbb meg kellene találnom a nano usb zsinórját, amit még vagy az ex vitt el (merthogy az ő gépét használtam zenefeltöltésre) vagy én kutyultam el valahova. Esélyes, hogy én voltam, de persze hiába túrtam fel a kábelrengeteget a szekrényben, nem volt ott.
Meg fogom szokni az új startmenüt is, bár zsigerből utáltam eddig és az első mozdulataim egyike az volt, hogy visszaállítottam a régit. Aztán úgy döntöttem, hogy eh, ha már lúd, legyen kövér. Érezzem a start menüből is, hogy xp-t használok.
Na most, az egyetlen dolog, ami viszont határozottan aggaszt, és amiben az XP nagy gyengeségét sejtem…. hogy lassú lesz. A mindenféle beépített internetes ellenőrzések miatt a netezés már most sem nyújt nagy élményt - márpedig nekem az kritikus. Ergo szép ez az IE7, de Firefox lesz a vége, gyanítom az jobb lesz nekem. Pedig alapjában véve szeretem az IE-t használni, mert az évtizedek során nagyon megszoktam. A másik aggályom a torrentezés kapcsán merült fel, mert persze a portkezelés XP alatt se az igazi. Ez nem lepett meg, mert a 2000-nél se volt másképp. Torrentbe be, port beállít fixre, routerbe be, a szoftverhez ugyanazon port beállít, engedélyez, minden szép és minden jó, figyelmeztető ikon megjavul és zöldre vált. Majd megszakad az internet kapcsolat. És újra megtalálja magát. Majd megint megszakad. És így tovább. Hajnal hasadt már, mikor pár bittorent és rendszerújraindítás, ezerszeri átnézés, hogy de, stimmel, működnie kéne normálisan után végre, valami megmagyarázhatatlan okból kifolyólag a probléma megszűnt. Azóta se értem mitől. És ez zavar.
Szóval összességében az xp-t felrakni kb. 1 óra volt, igazán kibírható. De mire bemásoltam az adatokat, telepítettem a biztonsági frissítéseket és a programokat és mire a torrent is normálisan működött, na azzal elment legalább 4 órám. És még nem tudok zenét hallgatni… De megtanultam a leckét, és elfogadtam, hogy kell a biztonsági mentés, így most ezt az állapotot le fogom szépen menteni, kiírom és a lemezt berakom egy páncélszekrénybe.
Valamint, mivel két felhasználóm van a gépen, az, amelyiket napi használatra szánok, mostantól csak korlátozott jogokat kap. A rendszergazdai fiókba meg csak akkor megyek be, ha tényleg muszáj. Ezt egyébként mindenkinek tudom javasolni, aki még nem így csinálná. És oké, jó, elismerem: a felhasználói fiókok kezelése, kinézet, biztonságosság figyelembevételével az elmémben - miután az érzés, hogy ez olyan mintha a közértben járnék, ahol már megint átpakolták a polcokat és vajon hova dugták a durum tésztát elmúlik - az xp tényleg határozottan felhasználóbarátnak tűnik. Lehetne jobb, mert most is sokat szívok vele pluszban, hogy úgy működjön ahogy én akarom, de vállalható. Fogyasztói társadalomban élünk, ha nem tetszik nekem, akkor is. Megyek is és veszek új hangfalat délután. Meg nano kábelt.
Aztán pedig elmegyünk Nórival egy hatalmasat bulizni éjjel. 
Már nagyon várom.
Kieg: basszus, kellett ez a pár óra alvás ahhoz, hogy rájöjjek mi a gond a hangfallal…. Ja, nézzünk már bele az eszközkezelőbe, jé nincs illesztőprogram. Ááááá, szőke voltam éjjel nagyon. Mondjuk a windows igazán felismerhette volna magától is, de mindegy. Szerencsére ezt a lemezt megtaláltam. Most már tényleg csak codec gond van, mert videót még mindig nem játszik le. És persze, hogy egy ökör vagyok, mert az Ace Mega Codec packet elfelejtettem kimenteni… most szedhetem le újra. De utána Stargate Continuum lesz!!!!
