Mi végre, blogvégre, tollvégre, most!
Posted in játék, Listák, Net on július 31st, 2008Sparrow, a 101-es szoba ‘84-ből neten ragadt lakója, kinek bár a nevéről nekem folyton a Karib tenger kalózaira kell asszociálnom, indítómotorként serkentgeti időről-időre valamivel a manapság bujkáló blogszemélyiségemet. Most éppen egy láncba fűzött blogjátékkal, a Kreatív Blogger Díjjal. Láttunk szerintem már ilyesmit, de mivel jók az ilyen játékok, illetőleg a net- és blogfüggő társadalom e játékok során, a kedvenceinek kedvenceit megismerve, újabb, több olvasnivaló blogra és tovább fogyatkozó szabadidőre tehet szert, ezért dehogy szakítom én ezt a láncot félbe, annak ellenére sem, hogy nem tartom magam manapság sem kreatívnak, de sajnos igazából bloggernek sem. Azért öt blogot jelölni én is tudok, ennyit olvasgatok is bőven a mai napig lelkesen. Mert mindent látok, mivel háttal állok.
Tehát a listám, nem feltétlenül fontossági sorrendben (előre is elnézést kérve azoktól, akik helyszűkében kimaradtak):
1.) Vid Eskin kollegina, akit naponta többször is meglátogatok immáron sok-sok hónapja, illetőleg ő egyike azon bloggereknek, kiknek a néha kimaradó postjaitól hiányérzetem támad. Játszik, zenél, tesztel, mert gadget-függő, olvas, véleményt fejt ki, időnként kétségbeesik ok nélkül, a blogja viszont él és lélegzik, valamint mindezt roppant egyedi módon teszi. Nem ám úgy szőke nő módjára, hogy kilégzés-belégzés! (Valamint nem is szőke.)
2.) László Zoltán, aki alias László Zoltán, magyar nevét az irodalom sci-fi ágában is felvállaló, valamint a 2008-as évnek hála friss Zsoldos Péter-díjasként is elismert szerző blogja. Időnként megjelenik, kimegy a világűrbe, aztán okosabb lesz. Szerintem azért, mert neki alapból van annyi esze, hogy ilyen túrákhoz magára rángassa az elengedhetetlenül szükséges szkafandert és oxigén palackot, nem úgy, mint egyes filmtörténeti szuperhősöknek. Előszeretettel tépázza kíváncsi olvasói idegeit azzal, hogy megvan az új regény címe, kész van, aztán meg jól várhatjuk mikor kerül már a Nulla pont a nyomdába. És még a születendő ikrek nevét se tudjuk. Ejnye.
3.) Anthony Sheenard, alias Szélesi Sándor, nekem már csak így, és ezen túl még tá-ti-ti-tá-tá, de ezt majd Merras/Jun fejti ki helyette és helyettem is. Szintén zenész, akarom mondani szintén író, akiről tudvalevő, hogy amikor jön a határidő és szorítja a torkát a sok betű, ő vadul blogolni kezd. Mostanában időnként egészen hajmeresztő témákról is, még politizálni is lehet nála. Egy jó kis vitára bármikor készen áll, és ő a mi itteni közösségünk szíve és lelke. Most épp el van tűnve, de annyira, hogy azt sem hajlandó elárulni, melyik fekete lyukban kereshetnénk meg.
4.) Kollárik Péter, alias Chelloveck, csak hogy ne legyek most se következetes, aki hasznos tolmácsként segíti a hazai sf olvasótábort abban, hogy magyar nyelven is élvezhessük külföldi szerzők műveit. Míg Sparrow totál 1984 függő, addig Péter életéről tudni lehet, hogy a Gépnarancs határozza meg. Legutolsó híradása alapján jelenleg nettelen, ezért nem hallunk sűrűn felőle. Bár ez a netkávézók korában azt hiszem elég gyenge kifogás. És ahogy elnézem, ma éppen postolt, csak hogy bebizonyítsa, még létezik.
5.) Ezt a számot csak harmadszorra sikerült begépelnem, ami annyit jelent, hogy minimum még tízszer le tudnám írni a négyes számot, de választanom kell, és ha már választás, akkor az ember tudjon dönteni. Dzséjt, hogy a valamitől függők sorához ragaszkodva mégiscsak legyen egy vezérfonál, ami alapján ezt az ötösfogatot összehoztam. Dzséjt alaposságának, kitartó sorozatimádatának hála biztos pontként támaszkodhat rá minden valamirevaló sf sorozatrajongó. Ehhez nem tudok mit hozzátenni, csak bele kell olvasni az írásaiba, remélem, hogy egyszer helye lesz egy lapnál, ahol a munkáját anyagilag is honorálják majd, hogy ne csak a saját és mi kedvünkre tegye, amit tesz.
Jajaja, és a logo, amit kéretik továbbterjesztéskor felhasználni, bejegyzésbe kibiggyeszteni, amikor a megszólítottak továbbadják a stafétát öt további bloggernek:


